1. Délelőtt nem csinálni semmit!
2. Forrócsokit csinálni!
3. Válaszolni a kérdésekre!
4. Meghallgatni Jézus válaszait!
5. Sírni!
Jó étvágyat!

Egy tesónőnek válaszolva ezt hozta ki Szent Szellem. Gondoltam másnak is lehet üzenet. Nekem mindenképpen. 😃

Nincs mit tenned, mint bízni abban, hogy Ő cselekszik. Ez a feladatod. Nem kér semmi mást, csak hogy maradj nyugalomban és csak dicsőíts és pihenj az Ő jelenlétében. Miközben te nem teszel semmit, csak megpihensz tudva hogy majd Ő megoldja, Ő cselekszik. Akkor akadályozzuk az Ő munkáját, amikor kapkodunk és a mi megoldásainkban bízunk ahelyett, hogy abban bíznánk, hogy majd Ő csinálja. Muszáj, hogy tegyen valamit, mert Ő hűséges és mindenható. Egyébként sem tud más segíteni Istennek, abban amit csak Ő tud tenni. Szóval csak hátráltatni tudjuk, ezért jobb ha nem próbálkozunk semmivel, hanem leűlünk a lába elé és várunk rá. Jézus annyira vágyik arra, hogy Vele legyél. Tölts időt azzal, hogy csak beszél hozzá, dicsőítesz vagy csak csendben vársz Rá. Csak ülsz és közben tudod, hogy ott van. Ő ilyenkor cselekszik, amikor mi teljesen feladjuk, hogy magunk megoldást keressünk és leűlünk a lábaihoz és csendben várunk. A semmi a legtöbb az Isten királyságában. Akkor nem akadályozzuk Őt. Mert Ő akar is cselekedni és képes is, csak ne maszatoljunk bele. Isten szívesen átadja a kormányt a kezünkbe , ha vágyunk rá, de akkor már hogy kérhetjük számon, hogy „Jézus, hova vezettél?” Ő csak arra vágyik, hogy bizzunk már annyira benne, hogy nem futkosunk ide-oda. Persze bízni sem tudunk magunktól. Azt is csak Ő adja. Nincs semmink. Teljesen tehetetlenek vagyunk. Adjuk hát át magunkat neki. Nála úgyis megvan, amit össze akarnánk kuporgatni nagy erőfeszítéssel. Hagyjuk, hogy ajándékba adja azt, amit most ki akarunk tépni a kezéből.

Mai kijelentés: amelyik eper nem jön le magától, azt nem is érdemes leszedni.

Revelation for today: the mulberry that doesn’t come off automatically is not worth picking.

Szióka!
Ma írtam egy tesónőnek és ez lett belőle. Úgy érzem osszam meg veletek. 🙂
Amit az Úr nyit ki ajtót, annak nincs hátulütője, főleg nem olyan ami rombol (szétszedi a családot stb). Szóval, ha az Úr most akarja beteljesíteni, amit ígért, akkor majd nyít Ő kapukat és nem nekünk kell feszegetni a zárt ajtókat vagy erővel berugni azokat. Amit az Úr nyit ki az egész egyszerűen csak úgy nyitva van, nem kell küzdeni érte, csak be kell sétálni rajta. Nem szabad belemenni, hogy mi magunk próbáljuk beteljesíteni az Úr igéreteit. Ezt csinálta Ábrahám is, amikor türelmetlen volt és nem várta ki amíg az Úr lépett és adott neki gyereket, hanem inkább megoldotta saját maga. És nem lett annyira jó vége. Isten amikor ad egy igéretet, akkor Ő csak azért mondja el, hogy tudjuk, h mit fog Ő (és szigorúan csak Ő, és nem a mi trükközésünk) elvégezni. Nem azért adja az igéreteit, hogy magunk kiokoskodjuk, hogy hogyan lehetne megcsinálni.
Légy csendben (nyugalomban, várakozásban), és (csak egyszerűen) tudd, hogy én vagyok az Úr. Ez van a zsoltárokban. Egyszerűen Isten munkáját nem kell kivenni az Ő kezéből. Az az Ő munkája, amit Ő végez. Sokszor nem csak azért tapasztalunk nehézséget, mert az ellenség támad, hanem azért mert magunk igyekszünk azon, amit az Úr el akarna végezni helyettünk.
A jelenésekben az van, h : Adok eléd a nyitott ajtót, amit senki be nem zárhat. Nos, ha nincs előtted nyitott ajtó, akkor ne döngesd és ne pánikolj, h miért nem nyílik ki. Amit az Úr nyit ki, azt észre fogod venni, mert mind a két szárnya tárva nyitva lesz a kapunak, anélkül, hogy egyet is kopogtál volna rajta. Várd meg, amíg az Úr nyit ajtót. Azt mondja az Úr a Mózesnek, hogy én megyek előtted. Vagyis nem nekünk kell elől menni. Vagyis az Úr megy elől, mi meg észrevesszük, hogy merre jár és megyünk a nyomában. Ott már ki van taposva az ösvény, ahol engedtük, hogy Ő menjen előttünk. Nem nekünk kell sérülések árán ösvényt törni magunknak.
Nem nagy kijelentés, de ez így van. Az a nyitott ajtó, ami nyitva van. Nem az a nyitott ajtó, amit mi kifeszegetünk meg betörünk magunknak. Ha ezt teszük, akkor nem kell csodálkozni, hogy az ajtó túloldalán nem az igéret beteljesedésével találkozunk, hanem az erölködésünk gyümölcsével és csalódunk, mert az Úr nem ezt mondta nekünk, hogy ez így fog kinézni. És tényleg nem ezt momdta, csak leszedtük zölden a paradicsomot és nem olyan finom még. Nem lehet hamarabb birtokba venni az ígéret földjét, minthogy odaérnénk. Istent nem lehet siettetni. Meg lehet próbálni, de akkor kevesebbel kell beérjük, mint amit Ő eredetileg nekünk szánt.
Csak mert az Ő ajándékai, Tőle származnak. Kizárólag. Nem kiegészítve a saját erőfeszítéseinkkel.
Minden jó ajándék Tőle jön. Szóval, amikor valami a mi igyekezetünkből jön, az nem jó. Soha nem lesz jó. És pláne nem lesz ajándék. Mert az az ajándék lényege, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül Jézus kezünkbe nyom valamit. Szóval könnyű felismerni, hogyha valami az Atyától van. Mert az mindig egy ajándék. Valami amiért nem mi kapálóztunk és mégis a miénk.

Semmi szellemi. Csak ki akartam próbálni a lila festéket 😃
Aztán ez lett belőle. Egy téren kívüli táj. Összeolvadó virágmező, hullámai mint egy tenger összemosódnak. Ez tükröződik vissza az égen is. És végtelen, vakító fehér fény. Jelenleg ez az egyetlen megoldásom arra, hogy azt mondjam: Itt vagy! Úgy élvezem, hogy itt vagy. Áradj át! Világíts át rajtam. Akarok elveszni ebben a fényben. Gyönyörűség, szín, fény… mind te vagy.

Lavender field
Nothing spiritual. I just wanted to try out the purple paint. 😃
Then this came out o fit. A landscape out of time and space. A field of flowers merging, its waves are becoming one. This is reflected in the sky. And an endless, blinding light. At present this is y only solution to say: You are here! I enjoy you so much! Flood through! Shine through! I want to get lost in this light. Pleasure, beauty. Color, light… they are all you.