Jézus nem sokat változott azóta -meglepő- én viszont rengeteget. 😃

– Szia! Köszönöm, hogy ma is velem voltál. Olyan fura, hogy olyan távoli vagy és közeli egyszerre. Olyan, mintha majdnem itt lennél, közben pedig… Akarok úgy élni, hogy tudom, hogy közel vagy! Légyszi’ taníts meg engem úgy élni, hogy tudom, hogy közel vagy! Ez nagyon kemény! Megmutatod a közelségedet, azután mintha hátrább lépnél, vagy visszább vonulnál. Megmutatod milyen jó veled lenni, azután olyan, mintha hagynád, hogy szenvedjek attól, hogy nem vagy olyan közel. És ezt tudom, nem így van, de olyan érzés. Én akarok veled lenni mindig, akarok nagyon-nagyon közel lenni! Akarok olyan közel lenni, ahogy mint senki soha! Azt mondtad, hogy Énók veled járt. Folyamatosan veled volt. Akarok én is folyamatosan veled lenni! Nem tudom, hogy kell az a baj.
– Csacsika! Velem vagy folyamatosan! Nem tudsz közelebb lenni, nem tudsz távolabb lenni, bennem vagy. Egyek vagyunk!
– Akkor miért érezlek távolabbinak? Nem értem. Annyira nem értem. Akarom, hogy folyamatosan közel érezzelek.
-Csacsika, te annyira érzel magadhoz közel, amennyire elmered hinni, hogy közel vagyok, érted? Az egységünk ismerete határozza meg, hogy mennyire közelinek érzed az én állandó közelségemet. Az határozza meg az érzéseidet, hogy mennyire hiszed el, hogy ott vagyok. Megszoktad, hogy amikor különösen jó érzésed van, vagy van valami különös jelenség, akkor tudod, hogy ott vagyok, s ettől még inkább jobban érzed magad. De én nem azt akarom, hogy attól tudd, hogy én ott vagyok, hogy érzel valami különlegeset. Azt szeretném, hogy ha attól tudnád, hogy ott vagyok, mert én azt megígértem, hogy ott vagyok. Csacsika! Most az, amit érzel fontosabb, mint amit tőlem hallasz. Ha azt érzed, hogy nem vagy közel, akkor mindegy, hogy én mi az igazság még. Most a saját érzéseidet fölé rendelted annak, amit én mondok. Ez azért problémás, mert amit én mondok, és aki én vagyok, az ugyanaz. Én az én szavam vagyok. Tudod. A kimondott szó testté lett. Engedtem, hogy meglásd az én dicsőségemet. Én és az én szavam egyek vagyunk. És én azt mondtam, hogy veled vagyok. Ameddig bármi más meghatározhatja, hogy mennyire közel tudod magad hozzám, mint az, amit én mondok, addig nagyon labilis leszel. Rajtam kívül minden más pára, egyedül csak az marad meg, amit én mondok. Az érzésed a lehető leglabilisabb dolog. Természetesen, amikor az igazságra alapozod azt, hogy mennyire közel tudod magadat hozzám, akkor ezt nyilván az érzéseid is követni fogják, és utána tapasztalni is fogod a közelségemet. De nem azt akarom, hogy jól érezd magad és csak aztán hidd el, hogy közel vagyok. Azt szeretném, ha elhinnéd, hogy közel vagyok, s aztán mindegy lenne, mit érzel.