Be vagyok zárva valami puha fehér dologba. Bolyhos, meleg és megnyugtató itt bent. Egészen otthonssá vált itt lenni. Tollaidon keresztül nézem a világot. Minden látszik innen a szárnyad mögül is. Csak egy kicsit kevésbé ijesztő. Kicsit kevésbé zord. Kevésbé kegyetlen. Ha akarom, nem is látom ami a toll-burok mögött rejlik. Annyira jó bent. Nézegessen kifelé, akinek nincs jobb dolga! Én jól érzem magam itt. Vagy aki elég keménynek érzi magát hozzá! Csak úgy csinálja, hogy engem ne ébresszen fel, mert éppen nagyon jól pihenek idebent. Tudom, sok dolog van odakint. Mindig mesélik. Aztán irigylik, hogy én itt vagyok. Mondják, hogy miért nem vagyok kint gyakrabban, sok odakint a látni- és tennivaló. Aztán meg sóhajtoznak, hogy bárcsak ők is itt pihenhetnének. Sajnálom őket. Ide járnak nyaralni. Pedig itt lakni annyival jobb! Egy ideje kinézni is csak a tollak mögül szoktam. Csak úgy natúr tök félelmetes a külvilág, arra jutottam. Csak oda megyek, és azt csinálom, amit innen a szárnyak alól is lehet. Ha valamihez el kellene mennem innen, az sajnos ki fog maradni. Nekem nem ér annyit. Már olyan jól befészkeltem magam ide. Kihül a helyem, ha elmegyek. Utána hideg lesz, amikor visszabújok és azt nem szeretem. Pofátlan vagyok? Kényelmes? Érdektelen? Lehet… Vállalom az összes cimkét. Csak hadd maradjak itt!

Surrounded
I am locked up in something soft and white. It is fluffy, warm am restful to be inside. I fell comfy here. I see the world through your feathers. I can see everything even behind your wings. But they seem way less frightening. A little less stern. Less cruel. If I don’t want to, I don’t even need to see what’s behind the feather wall. It’s so good to be inside. Watch out, if you don’t have anything else to do! I am ok here. Or if you are that though! But please, don’t wake me up, if you do that, because I have such a great rest here. I know, there’s so much to do outside. I am always told. Then they envy me for staying here. They keep asking why I’m not outside more often, there is so much to do and see. After that, they wish they could repose here more. I feel sorry for them. They come here on holiday. How much better is to live here! For quite a while I only look out through the feathers. I came to the conclusion that the outside is too scary on its own. I only visit places that can be seen under these wings. If there is something I had to leave this place for, I ‘ll skip it. It’s not worth it for me. I’ve nestled here. If I leave my place, it gets cold. It’s gonna be freezing too when I climb back and I don’t like that. Am I cheeky? Lazy? Disinterested? Maybe I am. I take all the labels! Just let me stay here!